Projektalapú gondolkodásmód – miért jó?

Mindenki számára ismerős helyzet, gyermekkorunkban sokszor álmodoztunk arról, hogy mit fogunk majd tenni a nyári szünidőben. Elmegyünk a nagymamához nyaralni, iskolai táborozáson veszünk részt, Szedd magad! mozgalmat alapítunk a barátainkkal a külterületi gyümölcsöskertekben, vagy megtanulunk úszni a folyóban…
Kalandos elképzeléseinket aztán több-kevesebb sikerrel véghez is vittük. A két állomás közötti úton pedig egyre szövögettük a terveket, hogy mit hogyan és főképpen kivel fogunk majd megvalósítani, hiszen egyedül semmi nem olyan érdekes, mint amikor van kivel megosztani a titkot.

Aztán felnőttünk, és lelkesen vetettük bele magunkat a civil élet mindennapjaiba, hiszen a közös tervezés, az együtt megvalósított célok sikerélményhez juttatják a benne résztvevőket, valamint segítséget nyújtanak más embereknek, mellyel mindenki önbecsülése növekszik.

A projektalapú gondolkodásmód azt jelenti, hogy a civil szervezet mindennapjait tervek mentén építjük fel. Ezekből a tervekből lesznek aztán a pályázatok témái.
Az évközben felmerülő gondolatokat, ötleteket minden esetben le kell jegyezni és jól látható helyre tenni. Időről időre, havi rendszerességgel elővéve látni fogjuk, hogy a régi gondolatok nyomán új ötletek merülnek majd fel.
Azok a vezetők, akik a módszert kitartóan alkalmazták, és elküldték nekem őket, rövid időn belül azt tapasztalhatták, hogy pályázataik megszaporodtak, mely értelemszerűen gazdasági gyarapodást hozott magával minden érintettnek.